Oryzias woworae - Rizshal

Dekoráció: Legszebb színeit a természetes élőhelyéhez hasonlatos akváriumban tudja megmutatni. Használjunk homokos aljzatot, néhány faágat, vagy gyökeret, és egy kevés száraz levelet a talajon. Növényekkel sűrűn beültetett akváriumban is jól mutat.

Megjegyzés: A Vörösúszójú rizspontyocskát csak 2007-ben fedezték fel, röviddel a tudományos leírása után jelent meg az akvarisztikában, és az első időszakban elég drága is volt. A Sulawesin élő rizspontyocskák közül jelenleg ez a legkisebb ismert faj. Tudományos nevüket Daisy Wowor-ról kapták, aki először gyűjtötte be, és fotózta le a halakat az élőhelyükön. A hímek teste acélkék, amelyet a fej alsó részén, a hasukon, a farktő alsó és felső részén, a farkukon, és a mellúszóikon ragyogó vörös csíkok kereteznek. A nőstények teste sárgás színű, de a vörös csíkok rajtuk is megtalálhatóak.

A kifejlett hímek sokkal színesebbek, hát-, és farok alatti úszóik hosszabbak, míg a nőstények teltebbek. Viszonylag könnyen szaporítható, és elég szapora is, a nőstények képesek néhány nap alatt 10-20 ikrát is lerakni. A szaporodásuk általában a kora reggeli órákban zajlik, ilyenkor a hímek színezete besötétedik, és elkezdenek egy kis területet védeni a többi hím elől, ahová megpróbálják becsábítani a nőstényeket. A nőstény a ragadós ikrákat egyszerre tolja ki a testéből, és a hím egyben termékenyíti meg őket, majd továbbra is a nőstény tojócsövén lógnak mindaddig, amíg a nőstény el nem szórja őket a növények között. Ezért a medencéjükbe tegyünk valamilyen finom szálú vízinövényt is. Az ikrák kelése hőmérsékletfüggő, tipikusan 1-3 hét. A felnőtt halak többnyire nem bántják az ikrákat, de a kishalakat már levadásszák, ezért az ikrákat tegyük külön akváriumba, majd ha már elúsztak, indításnak adjunk nekik apró élő eleségeket. Fontos tudni, hogy ha több, eltérő ikrázásból származó kishalat is együtt tartunk, akkor a nagyobbak levadászhatják a kisebb halakat.