Megjegyzés: A Kubutu tó Pápua Új-Guinea egyik legnagyobb tava (50 km2), amely akkor jött létre, amikor a közeli vulkán kitört és a láva eltorlaszolta a völgyet. Ez egy nagyon zárt élőhely, mindössze 12 őshonos halról van feljegyzés, amelyek ebben a tóban élnek. A víz nagyon tiszta és a vízmozgás minimális. A kalászhalak többnyire a vízinövényekkel sűrűn benőtt és víz alá süllyedt faágak között tartózkodnak. Ezek a halak nem szeretik a lágy és savas vizet. Sajnos eredeti élőhelyükön - a túlhalászás és a környezeti károk miatt - számuk egyre fogy, ezért veszélyeztetett fajról van szó. Kereskedésekben általában fiatal halakat lehet kapni, amelyek színezete messze nem olyan szép, mint a kifejlett példányoké, de ha türelmesek vagyunk, és megfelelő körülményeket biztosítunk számukra, akkor ivarérett korukra gyönyörű kék színű halaink lesznek. Testük felső része kék, és a has felé halványul, ahol gyakran zöldes-ezüstös, vagy sárgás színű. A farok tövétől egy vízszintes sötétkék sáv húzódik, ami a test közepe felé elhalványul. Az úszók világoskékek, amelyek széle fekete. A Kutubu-tavi kék kalászhal képesek pillanatok alatt megváltoztatni a színezetüket. A hímek akkor mutatják a legszebb színezetüket, ha több hímet is tartunk együtt, ugyanis ilyenkor rivalizálnak egymással. A kifejlett hímek nagyobbak, és sokkal színesebbek, mint a nőstények.
Szaporításuk nem túl nehéz, de az ivadékok felnevelése kicsit nehezebb. Tenyésztésükhöz legalább 80 cm hosszú akvárium javasolt, amelyet töltsünk meg közepesen kemény, enyhén lúgos (7,5 pH) 23-24°C-os vízzel. 10 literenként 1 csapott evőkanál jódmentes konyhasót kell adagolni a tenyészmedence vizéhez. Szűrésnek egy szivacsszűrő megfelel. Aljzat nem szükséges, és a medencét béleljük ki Jávai mohával. Érdemes a nemeket előtte elkülöníteni és élő eleségekkel jó kondícióba hozni. A hímek szinte folyamatosan egymásnak pózolnak, és a kopoltyújuk felett megjelenik egy narancssárga folt, a nőstények hasa pedig kikerekedik. Ekkor válasszuk ki a legszebb hímet és a legnagyobb hasú nőstényt és tegyük az ívató medencébe. Emeljük meg egy kicsit a vízhőmérsékletet, ami általában beindítja a szaporodást. Az ívás több hétig is eltart, ilyenkor naponta raknak le ikracsomókat, amelyeket a növényekhez rögzítenek kis szálak segítségével. Az ikrák száma elérheti a 200-at. A szülők ikrafalók, ezért tanácsos elvenni az ikrákat, és egy külön akváriumba helyezni. Az ikrák 7-12 nap múlva kelnek ki, ami hőmérsékletfüggő, és nagyon apró eleségre van szükségük (papucsállatka), majd ha már kicsit nagyobbak, akkor adhatunk nekik frissen kelt sórákot. Az olyan eleség nem jó, ami lesüllyed a fenékre, mert a kishalak a vízfelszín közelében tartózkodnak. Az ivadékok lassan nőnek.
Read moreKevesebb mutatása
Magyar