Click for more products.
No produts were found.
Blog archívum
Utolsó hozzászólások
Nincs hozzászólás
Blog keresés

Az aljzat

Elküldve2014-10-23
Az aljzat

Az aljzat

Az aljzat fontos eleme egy akváriumnak. Csak egészen kivételes esetekben nem szokás aljzatot használni, pl. ívatásnál, vagy általában az ivadékok nevelésénél. Ezek kivételével az aljzat fontos szerepeket tölt be. Többek között kapaszkodási felületet és táptalajt ad a növényeknek, bár kis mértékben, de szerepet játszik a lebontásban, így a biológiai egyensúly kialakulásában, és nem utolsó sorban életteret ad egyes élőlényeknek, hasznos baktériumoknak.

Az aljzat sokféle anyag lehet, napjainkban leginkább mosott sóder, kvarchomok, gyöngykavics. Szemcseméretből is igen nagy a választék, egészen az apró 0.1-0.4 mm szemcsenagyságú, szinte homokszerű kvarchomoktól az 5 mm-es, vagy akár nagyobb szemcseméretű aljzatokig.

Szemcseméret:

Az, hogy milyen szemcseméretű aljzatot használunk, több tényező is befolyásolhatja. Itt is, mint annyi másnál, elsősorban a halak igényeit kell figyelembe vennünk. Pl. a páncélosharcsák a kis szemű aljzatot kedvelik, hiszen fenéklakók lévén élelem után kutatva egész nap az aljzatot túrják. Esetükben arra is ügyelni kell, hogy a szemcsék széle ne legyen éles, ugyanis ez kárt tehet az érzékeny bajszukban, vagy felsértheti a hastájékukat. A nagyobb, 3-4 mm-s aljzatot már nem tudják olyan könnyen átforgatni, ráadásul az ekkora szemű aljzattal más gond is adódhat. Nevezetesen az, hogy a detritus, (az aljzaton, általában az áramlásmentes helyeken összegyűlő elhalt, rothadó növényi részekből, el nem fogyasztott eleségből, halak ürülékéből és egyéb szerves anyagokból összetevődő üledék. Az akvarisztikában ezt általában csak mulm-nak nevezzük) könnyen beül a szemek közé, amit csak ún. porszívózással lehet eltávolítani.
Az egészen apró szemű, szinte az építkezési homok szemcseméretével (0.1-0.4 mm) azonos méretű aljzat sem a legmegfelelőbb. Ez ugyanis egyrészt képes annyira betömörödni, hogy a növények gyökereit szinte megfojtja, másrészt ha motoros szűrőt használunk, az attól keletkező áramlás eléggé fel tudja kavarni. Ez esetben a homok egy része az akvárium egyik végében felhalmozva, a másik része a szűrőben végzi. Sajnos az apró homokszemcsék a szűrő rotorjának és tengelyének sem tesznek jót. Összességében elég nehezen kezelhető az ilyen apró aljzat.
Talán leginkább az 1, maximum 2 mm szemcseméretű aljzatot ajánlanánk. Az ilyen aljzatnak a szemcséi között keletkező közök elég nagyok ahhoz, hogy ne tudjon összetömörödni és a víznek még megfelelő mértékű áramlás maradjon, viszont elég kicsik, hogy a mulm ne tudjon beférkőzni. Továbbá a szemcsék a méretüknél fogva elég nehezek ahhoz, hogy az áramlás ne emelje fel, illetve ne sodorja odébb.

Szín:

Az akvarisztikában általában a semleges, halvány szürkés, homokszínű aljzatot használjuk. A halak színének kiemelésére, illetve olyan halakhoz melyek általában a félhomályos, sötétebb vizeket kedvelik, eredeti élőhelyükön ezekben élnek - vagyis az akvárium sötétítésére - használhatunk sötét, időnként szinte fekete aljzatot. Vannak halak, amelyek az ilyen aljzat fölött kifejezetten jól mutatnak, pl. a Vörös neon (Paracheirodon axelrodi). Azonban nem árt tudni, hogy egyes halak az ilyen aljzaton besötétednek, azaz nem mutatják eredeti, természetes színüket, pl. a világos, fehéres alapszínű Corydoras fajok, mint a C. arcuatus. Ilyen sötét aljzat pl. a bazalt, azonban ez az anyagából, illetve a szerkezetéből kifolyólag éles törési felületeket ad, ami mint azt fentebb írtuk, egyes fajoknál veszélyes lehet. Szerencsére már kapható az ún. hengerelt bazalt, amelynél az éles szélek nem találhatók meg.
Lehetőség szerint ne használjuk túl világos aljzatot sem. Az ilyen akváriumban a halak színe fakóbb, ráadásul az aljzatról visszaverődő fény zavarja a halakat, stresszesek lesznek tőle.
Igyekezzünk kerülni a színezett, piros, sárga, kék, stb. aljzatot. Bármilyen akváriumba is tesszük, nagyon természetellenes hatást kelt.

Vastagság:

Az aljzatot az akváriumban teríthetjük vastagon és vékonyan egyaránt, de ebben is körültekintően cselekedjünk. Sok növénynek ugyanis szüksége van a vastag, 4-5-6 cm-s aljzatrétegre ahhoz, hogy a gyökerével jól meg tudjon kapaszkodni. Különösen a magasra növő, nagy termetű növények a vékony, 1-2 cm-s aljzatból nagyon könnyen kifordulnak. Az akvárium berendezésénél, betelepítésénél bővebben tárgyaljuk majd, de itt előre megemlítem, hogy az aljzatot a térhatás növelése végett célszerű úgy teríteni, hogy a hátfal felé emelkedjen, és ott a frontüvegnél lévő vastagsághoz képest akár 2-3 cm-el is magasabb legyen. Ez pont kapóra jön az ilyen növényeknek, a magasabb növényeket amúgy is az akvárium hátsó részére ajánlatos ültetni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a vékonyabb aljzathoz ragaszkodunk, ajánlatos néhány olyan részt, teraszt képezni, ahol az aljzat vastagabb lehet. Ezt szintén részletesebben tárgyaljuk majd a betelepítésnél. Többrétegű terasz esetében azonban ügyeljünk arra, hogy a már vastagabb aljzatréteg a kellő vízmozgás hiányában befeketedik, berohadhat, ezért ajánlatos valamilyen módon vagy folyamatosan mozgatni, vagy időnként átforgatni.
Vékonyabb aljzat használatánál számításba jöhet még az a megoldás, amikor a növényeket nagyobb kövekkel körbevesszük, és a kövek közti rész töltjük fel aljzattal. Esetleg készíthetünk üvegből ültetőtálkákat, melyeknek a külső felét akváriumragasztóval bekenjük, és egy külön vödörben száraz aljzatba belenyomkodjuk.

Vastagabb, 5-6 cm-s aljzatot érdemes időnként egy kicsit kézzel átforgatni, hogy a friss víz egy kicsit átjárja, és a szemek között esetlegesen megrekedt gázok felszabaduljanak. Sokan ódzkodnak tőle, de nálunk bevált, így javasoljuk a maláji tornyoscsiga (Melanoides tuberculata) telepítését. Ez a csigafaj az aljzatban él, innen táplálkozik. Általában elhalt növényi maradványokat és az aljzatra jutó, ott el nem fogyasztott ételmaradékokat fogyasztja. Mivel az aljzatban él, annak a felső 1-2 cm-s rétegét rendszeresen áttúrja. Sajnos elég gyorsan szaporodik, sokaknak bosszúságot okozva. Nappal kevésbé látni őket, de az esti etetésnél nem túl szép látvány, ahogy ellepik az aljzatot, főleg azokon a helyeken, ahova a halaknak szánt eleség lehullott. Este, lámpaoltás után bújnak elő, és általában az akvárium üvegfalán, tereptárgyakon, háttereken legelésznek tovább. Ilyenkor viszonylag könnyen, nagy számban össze lehet gyűjteni a feleslegesnek ítélt többletet. A növényekben egyébként nem okoznak kárt, még nem tapasztaltuk, hogy megrágták volna bármelyiket is. Sokak szerint a maláji tornyoscsiga indikátornak is bevált, hiszen ha nappal is megjelennek az üvegen, az a vízminőségben bekövetkezett változásra utalhat, pl. az oxigén alacsony szintjére. Ügyelni kell azonban arra, hogy ha valamilyen oknál fogva tömegesen pusztulni kezdenek, az a víz minőségét nagyon lerontja.

Az aljzat tisztítása:

Sajnos hazánkban ritkán lehet hozzájutni olyan aljzathoz, amelyet nem, vagy csak nagyon kis mértékben kell átmosni. A legtöbb aljzatnak való anyag erősen szennyezett, vagyis inkább poros, ezért használat előtt alaposan át kell mosni. Az akvárium berendezésének ez a kényes és talán kevésbé kívánatos feladata az akvaristára hárul. Az aljzatot az akváriumba helyezés előtt teljesen ki kell mosni, nem szabad arra hagyatkozni, hogy majd leülepszik, vagy majd a szűrő kiszűri a koszt. Egyrészt nem ülepszik le, de ha mégis, a halak és a szűrő keltette áramlás majd felkavarják. Másrészt sok szűrő nem tud megbirkózni ezzel a fajta kosszal. A talaj átmosásának több módja is ismeretes, legegyszerűbb talán az, amikor vödörben, kisebb adagokban mossuk át. Ehhez szükségünk van 2 vagy több vödörre, egy kerti slagra amennyiben a kertben végezzük a tisztítást, vagy esetleg a kádra és a fürdőszobai tusolóra, amennyiben csak lakásban tudjuk megoldani a műveletet. A vödörbe egyszerre kisebb mennyiségű aljzatot tegyünk, mert a vödör vízzel való feltöltése alatt ezt folyamatosan kevergetni kell, hogy a szemcsék között megülő apró porszemek mindig mozgásban legyenek, ne ülepedjenek vissza. Ha sok homokot mosunk egyszerre, ez a kevergetés nehézkes lesz. Ha a vödröt feltöltöttük vízzel, a nehezebb szemcsék, amik majd az akváriumba kerülnek, 1-2 másodperc alatt leülepednek a vödör aljára, míg a por, amitől szeretnénk megválni, a vízzel könnyen leönthető. Ezt a műveletet sokszor, gyakran 10-15-ször is meg kell ismételni egy-egy adag aljzattal, egészen addig míg az aljzatra töltött víz felkeverés után is kristálytiszta nem marad. Ekkor ez az aljzatmennyiség átönthető egy másik tartályba, és jöhet a következő adag. Sajnos ez egy elég időigényes munka, de érdemes alaposan megcsinálni, mert így az akváriumba való behelyezés után is kristálytiszta marad majd a víz.
Időnként az aljzatot szokás kisavazni. Ez akkor ajánlatos, amikor kifejezetten lágy vizet kedvelő halaknak rendezünk be egy akváriumot. Némely aljzat ugyanis meszet, karbonátokat tartalmazhat, és az ebből kioldódó sók idővel visszakeményítik a fáradságosan, és nem ritkán drágán előállított lágy vizet. A savazáshoz tökéletesen megfelel a háztartási boltokban kapható 20-30%-os sósav, melyet szintén kisebb adagokban alkalmazzunk, a következőképpen. Amikor mosásnál az aljzatot már tisztának találjuk, öntsük le róla a vizet úgy, hogy a lehető legkevesebb maradjon a vödörben. A vödörbe öntsünk annyi sósavat, amennyi éppen ellepi az aljzatot. Amennyiben nem pezseg az aljzat, úgy a továbbiakban átmosott aljzatot már nem kell savazni, ez azt jelenti, hogy az aljzat nem tartalmaz meszet. Ekkor alaposan mossuk ki a sósavat az aljzatból, további 2-3-4 átöblítéssel. Ha pezseg, hagyjuk addig állni, míg teljesen kipezseg. Amikor a pezsgés abbamaradt, az két dolgot jelenthet. Vagy azt, hogy a sósav elvégezte a dolgát, vagy azt, hogy a sósav nem elég erős ahhoz, hogy a teljes mésztartalmat semlegesítse, vagyis elvesztette a hatását. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy alaposan átmossuk az aljzatot, megint leöntjük róla a teljes vízmennyiséget, és újabb adag sósavat öntünk rá. Ha most nem pezseg, akkor a sósav nyert, vagyis az aljzat már rendben. Azonban ha még pezseg, vagy erősebb sósavat kell szereznünk, vagy minden adag aljzatot kétszer, esetleg többször kezelni kell vele. (Szerencsére még nem találkoztam olyan aljzattal, amit többször kellett volna savazni, eddig mindig elég volt a 20%-os sósav. - Szerk.) Ha a savazást befejeztük, természetesen a savat alaposan ki kell mosni a homokból. Ha ez is megvan, mehet az akváriumba.

Kellékek/tartozékok
Üzletünkben készleten
9 064 Ft
Eredeti listaár 10 071 Ft
363 Ft literenkénti egységár
(2)
Hatalmas, a káros anyagokat lebontó baktériumok számára megtelepedési helyet nyújtó felületével segíti a szűrőt. Speciális szerkezete elősegíti a növények gyökereinek fejlődését. Gátolja az algásodást, mert felveszi a...
Üzletünkben készleten
6 371 Ft
Eredeti listaár 7 079 Ft
637 Ft literenkénti egységár
Tökéletes a növényi gondozáshoz édesvízi akváriumokban. Porózus szerkezete elősegíti a gyökerek növekedését. Tápanyag puffer magas vastartalommal. Képes a felesleges tápanyagok tárolására, szükség esetén újra...
Jelenleg nem elérhető
3 111 Ft
Eredeti listaár 3 457 Ft
1 556 Ft literenkénti egységár
(2)
A Shrimp-Soil komplett talaj elsősorban garnélák számára. Makropórusos szerkezete kiváló áthatolható területet kínál a vízinövények számára.Segíti a mikro-fauna kialakulását az akváriumban.Fokozza a szűrés...
Üzletünkben készleten
8 497 Ft
Eredeti listaár 9 441 Ft
944 Ft literenkénti egységár
Az Ista Plant-Soil komplett talaj minden akváriumi, terráriumi és paludáriumi növény számára. Makropórusos szerkezete kiváló áthatolható területet kínál a vízinövények számára.A tápanyagok lassan, hosszú időn át...

Menu

Beállítások

Click for more products.
No produts were found.

Készíts fiókot a Kívánságlista használatához

Bejelentkezés